Csak magunknak Kft

Nagyon szeretem ezt a receptet, mert csak összekeverjük, pihen egy éjszakát és másnap friss kenyér illat lengi be a házat, amikor sül. Mindig nagy sikere van, ha készítem, úgyhogy próbáljátok ki nyugodtan, akkor is ha nem szoktak jól sikerülni a kenyérfélék, mert ez egy annyira egyszerű recept, hogy biztosan sikerülni fog. Hozzávalók : 78 dkg félbarna kenyérliszt 35 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt 28 g só 9 dl langyos víz 22 g cukor 9 g szárított élesztő Elkészítés: A liszteket egy nagy tálba teszem, hozzáadom a sót, majd egy kézi habverővel alaposan összekeverem, hogy minél több levegő kerüljön a lisztbe. A langyos vízben elkeverem a cukrot és a szárított élesztőt, majd az egészet a liszthez öntöm, és fakanállal alaposan kikeverem. Egy nagy tálat kikenek olívaolajjal, beleteszem a tésztát, lefedem, és 12 órára hűtőbe teszem. A pihenőidő végén lisztezett deszkára borítom, és mint a rétest, kézzel óvatosan széthúzgálom, kb. ujjnyi vastagra. Ha szeretnék bele tenni aszalt paradicsomot, ...

  Egy ételtörténész megfogalmazásában a paella jól jelképezi Spanyolország és Valencia térségének kulturális örökségét – a paella serpenyője és az olívaolaj az Ibériai-félsziget történetében is jelentős szerepet játszó római kultúrát idézi meg, a sáfrány és a rizs pedig a 8. századtól sokáig itt időző mórok öröksége.  A mórok nagyjából a 10. században kezdték el a rizs termesztését Kelet-Spanyolországban, ami azóta is sok helyi jellegzetes étel alapja. A paella valamikor a 18. században terjedt el Valencia környékén, eredetileg a szegényebb rétegek ételeként – ahogy a legtöbb mai hagyományosnak tartott étel. Az alapverzió mellett már akkor készült számtalan változat, amelybe a rizs és sáfrány mellé „került minden, amit épp találtak”, a csigától a nyúlhúsig, a legkülönfélébb zöldségekig. Mára természetesen nemcsak a szegények eledele – minden valamirevaló étterem menüjén megtaláljuk, és családi összejöveteleken, ünnepeken is előszeretettel fogyasztják a spanyolok.   Ho...

A 2026-os tavaszi étteremhéten  mindketten ettünk céklasalàtàt.

 Már rég rájöttem, hogy a sima krumplipürét nagyon jól fel lehet dobni egy kis édeskrumplival. Az újabb variációmhoz kevés sós vízben megfőztem a kétféle krumplit. Közben vajon megfuttattam 2 gerezd vékonyra szeletelt fokhagymát, majd hozzátettem a bordáskel felcsíkozott levelét. Kapott egy kevés sót, néhányszor átkevertem, míg a növény egy kicsit összeesett. Belekevertem az időközben leszűrt és áttört krumplit. Az állagán egy kevés tejföllel javítottam.

 Az alapötlet egy mustárral megkent és gombás raguval, meg sonkával megtöltött hús volt, csakhogy...  Nem volt itthon mustár. Van viszont egy doboz régóta dédelgetett mustárporom, amit eddig csak nézegettem, szimatoltam, meg tervezgettem, hogy majd milyen finomságokat fogok készíteni vele. 😜 Valamiért az rémlett, hogy fehérbort kell a porhoz keverni, és kész is a kenhető mustár. Kenhetőnek kenhető lett, de igencsak csípett. Szelídíteni tettem hozzá mézet - nem használt. Tovább próbálkoztam egy kis limelével - mintha éreztem volna a citrusosságát, de lehet, hogy csak képzeltem. Talán a tejföl segít! Pár kanáltól a massza szelídebb lett, de sűrűbb is. Akkor még egy löttyintésnyi bor hozzá... Itt adtam fel, és elkészítettem a húst mustár nélkül. Elkészítése: A klopfolt karajt az egyik oldalán megsóztam, a másik oldalra fektettem a sonkát (egyikünk füstölttel szereti, a másikunk meg főtt sonkával), arra került a közben elkészített hagymás-gombás-cukkinis-padlizsános ragu, rá egy ...

 Hozzávalók: sült / főtt cékla főtt bab (esetleg konzerv) olívaolaj só, bors a tetejére csíra

 A joghurtos sárgarépa-kenc émreceptjét annyiban módosítom, hogy a joghurtba nem teszek fokhagymát. Helyette a fő ízt a füstölt sajt adja. A sajtot vagy reszelve keverem bele, vagy aprítóval krémesítem az egészet. A tetejére pirított pisztáciát szórok.

Ez egy klasszikus provence-i étel, amely sült padlizsánból készült selymes püré, tojással és olívaolajjal sütve, gyakran formába öntve (mint egy pástétom vagy felfújt). Általában melegen vagy langyosan, hideg fokhagymás paradicsommártással tálalják, kiemelve a nyári zöldségek ízét.  Alapvető elkészítési mód:  A padlizsánokat megsütjük (sütőben vagy nyílt lángon), meghámozzuk, majd a húsukat pürésítjük. Keverék összeállítása: A pürét összekeverjük tojással, olívaolajjal, fokhagymával, esetenként reszelt sajttal (gruyère, parmezán vagy kecskesajt) és fűszernövényekkel (kakukkfű, bazsalikom). Sütés: A masszát kivajazott formába (vagy egyedi ramekinokba) öntjük, és 180°C-on, gyakran vízfürdőben (bain-marie) sütjük kb. 25-50 percig, amíg megszilárdul. Tálalás: Paradicsom-coulis-val (sűrű paradicsomszósz) kínáljuk.  A Epicurious receptje kakukkfüvet és sajtot használ, míg a hagyományosabb változatok a tiszta padlizsán-paradicsom ízre fókuszálnak.

 Kicsit sokat sütöttem a sós húsvéti kalács ból. Persze írhatnám úgy is, hogy az édes kalács mindenkinek jobban ízlett, mint a sós, ezért az édes az utolsó morzsáig elfogyott, a sósból meg elég sok maradt a hűtőben. Ilyenkor aztán jön a "tukmálás", a fagyasztás és a maradékmentés. Ez utóbbi történt ma, és lett egy finom, friss második fogásunk a gyümölcsleves mellé. Elkészítése: Vékonyan kivajaztam egy hőálló pitéstálat. A kalácsokat ujjnyi vastag szeletekre vágtam, és egymás mellé a tálra fektettem. Mindegyikre tettem egy borsónyi vajat (ha nem lettem volna lusta, inkább olvasztott vajjal locsoltam volna meg), rákentem egy fél evőkanálnyi sós joghurtot (lehet tejföl, vagy az sincs, akkor kevés tej) és megszórtam kevés reszelt sajttal. 200 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt elkészült - kívül ropogós, belül pihe-puha lett.

  Ha valaki Karcag környékén kimondja ezt a szót, mindenkinek összefut a nyál a szájában. A Ferdinánd tekercs egy vajas csiga, amit olyan szorosan raknak egymás mellé, hogy egy kerek süteménnyé sül össze. Van aki nem bízza a véletlenre, a Ferdinándot eleve kis lábasban süti. A Ferdinándnak van pontos születésnapja is, hiszen egy lakodalomban szolgálták fel először 1923. március 10-én. Ez a nap tehát a karcagi ferdinánd születésnapja, amikor B. Kiss János földbirtokos elvette nőül Örsi Tóth Máriát. A vacsora végén felszolgáltak egy különleges sütményt, amelyet másfél literes lábasokban sütöttek kerekre. A környékbeli gazdasszonyok még soha nem láttak azelőtt ilyen süteményt. Gyorsan ki is nyomozták, hogy a receptet a vőlegény édesanyjának barátnője, Mile Mária hozta a felvidékről. Olyan nagy sikere lett a süteménynek, hogy villámgyorsan elterjedt a környéken, nagyobb lakodalmakkor összeszedték a faluban az összes másfél literes lábast, hogy elegendő mennyiségű Ferdinánd készülhessen...

 Réges-régen valahogy bekerült a paszternák a kertünkbe. Apu - bár főzésre nem használta, nagyon vigyázott rá, és ha valakivel jóban volt, adott neki belőle. Nálam a petrezselymet soha nem tudta kiszorítani, szóval főzésre én se használtam, csak tudtam, hogy létezik.  Nemrég több receptben is találkoztam vele, így félretettem az ellenérzésemet, és elkezdtem keresni a boltokban. Akár azt is írhatnám, hogy vadásztam rá, mert elég ritkán lehet kapni - még a piacra is kimentem. Végül karácsony előtt az Auchanban találtam, így került bele az ünnepi fehér leves be. Húsvét előtt megint árulták - úgy látszik ők is ünnepinek szánják. Azt gondoltam, jó lesz a nehezebb húsok mellé pürének. Meghámoztam, hasábokra vágtam, sós vízben (amennyi pont ellepte) feltettem főni. Utána meghámoztam a krumplit, felkockáztam, és a paszternákokhoz adtam. Mikor mindkettő megpuhult, a víz nagyját leöntöttem róla, összeturmixoltam, és akkor derült ki, hogy a paszternák már fás volt. Így jár, aki nem figye...

Van egy nagyon egyszerű kalács receptem , amit most egy kicsit átvariáltam: babka technikával, tortaformában készítettem. A kalács azért felemás, mert az elején elfelejtettem a kakaós cukrot meglocsolni vajjal, és a töltelék nagy része kipergett, amit utólag próbáltam visszaügyeskedni. A megkelt tésztát 4 részre osztottam,  gombócoztam, és 10 percig tovább kelesztettem. Nagyobb téglalapot sodortam mindegyikből, megkentem a töltelékkel, és a rövidebbik oldalánál feltekertem, majd egy kicsit tovább hengergettem - tulajdonképpen tömörítettem és nyújtottam is egyszerre. Két rudat egymás mellé tettem, egy éles késsel félbe vágtam és négyes fonással összefontam, majd beleügyeskedtem a kivajazott-lisztezett formába.  Letakarva további 10 percig pihentettem, a végén pedig lekentem egy felvert tojással. 180 fokra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés) 45 percig sütöttem. Amikor kivettem, "megmosdattam" (átsimogattam egy kevés cukros vizzel), és letakartam egy tiszta kony...

Hozzávalók: 16 dkg liszt 5 dkg porcukor 7 dkg vaj 4 dkg méz 1 tojás sárgája 1 csipet só 1 tk vanília cukor, vagy aroma 1 tk mézeskalács fűszer 1 tk fahéj 1 kis tk kardamom 1 csipet őrölt szegfűszeg 1 kis csipet szerecsendió kb 10 dkg étcsokoládé A száraz hozzávalókat egy tálba öntjük, összekeverjük. Belemorzsoljuk a vajat, mehet bele a tojás, és a mikróban picit folyósabbra olvasztott méz. Egynemű, sima tésztát gyúrunk. Folpackba csomagoljuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap, kb fél centi vastagra nyújtjuk, és tetszőleges mintásra formázzuk. Minden esetben mártsuk lisztbe a mintázót. Előmelegített sütőben 160-170 fok között világosra sütjük, ez kb 8-10 perc. Ha már picit színesedik a széle, kész van. Ha nagyon barnára sütjük, kemény lesz. A kihűlt kekszeket olvasztott csokiba mártjuk. Én egyből dupla adagot készítettem.

 Annyit tudok, hogy 2025. november 15-én készítettem. Sült édeskrumplival és savanyított paprikás-sárgarépával  

 Megsütöttem, elfelejtettem, majd a képet megtaláltam, de a recept nem jut eszembe.  

 j  

 A 2026-os étteremhét egyik menüjében szerepelt ez a leves. Éppen rosszra fordult a szeszélyes tavaszi időjárás, és nagyon jól esett  a meleg, fűszeres és nagyon tartalmas lé.  Ebben csirkehús is volt. A neve alapján  egyértelmű, hogy egy mexikói ételről van szó. Látva és megkóstolva pedig az egyértelmű, hogy van benne paradicsom, vörösbab, apróra vágott csirkemell, pirított tortillacsík, néhány szál koriander és tejföl. Elkészítése: Készítenek egy hagymás-fokhagymás alapot,  amit paradicsom (gyakran héj nélküli sült paradicsom) és csirkealaplé, meg persze fűszerek (só, chili, esetleg kömény) hozzáadásával felfőznek, majd turmixolják.  Közben apróra tépik a csirkehúst, megpirítják a csíkokra vágott tortillát. A csirkehúst és a babot belekeverik a simára turmixolt levesbe, adnak hozzá némi citromlevet, és újra felforralják. Tálaláskor teszik bele a tortillacsíkokat, a koriandert és a tejfölt (helyette nagyon finom friss sajttal is). 

 A 2026-os étteremhét egyik menüjében szerepelt az arepa. Kinézetre lepény, az íze meg kukoricás. Utánanéztem és megbizonyosodtam, hogy tényleg kukoricalisztből készül. Ez nekünk pont jól jön a fehérliszt kiváltására! És még kukoricaliszt is van itthon! 😋 Az étteremben grillezett császárszalonnával, olvadt sajttal és híg avokádós mártással tálalták. Az "Arepa" egyébként ősi dél-amerikai étel, így több ország is a magáénak vallja.  A kolumbiai változat általában egyszerű, nincs benne töltelék, hanem vajjal és/vagy sajttal a tetején tálalják. Inkább kenyér-féleként használják főétkezések mellé, tésztájába néha vajat is kevernek.  Venezuela ennél sokkal színesebben és gazdagabban közelít hozzá, náluk a töltelék a nyerő. De nem aprózzák ám el, a frissen sült arepa lehet reggeli, benne vajjal, sonkával, sajttal, paradicsommal és hagymával. Majd ebédre újabb arepát készítenek, ezúttal avokádóval, majonézzel és csirkehússal megküldve. A töltelékek sokszínűsége határtalan, tehet...

Valahol olvastam róla, de megint vakvágányra futottam, mert "tessini módra" elkészítve csak polentát, ill. karajt találtam. Mégis leírom a receptet, mert tetszik. Nem sokkal több macera, mint a sima krumplipüré , és maradékmentőnek is kiváló.   Hozzávalók:  fél kg burgonya  2-3 evőkanál vékonyra aprított zöldhagyma  apróra vagdalt metélőhagyma vagy petrezselyem 2 kk rozmaring 1-2 babérlevél  2 gerezd fokhagyma (préselt)  2-3 ek olíva olaj a sütéshez Elkészítése:  Főzzük meg a burgonyát a szokásos módon. Amikor kész szűrjük le alóla a vizet. Pirítsuk meg a fokhagymát egy kevés olíva olajban. Adjuk hozzá a zöldhagymát meg a petrezselymet (aki szereti tehet rá babérlevelet is). Amikor a burgonya megfőtt, kevés vaj és tejszín vagy tejföl hozzáadásával pürésítjük. Hozzáadjuk a püréhez az olíva olajban kipirított fokhagymás keveréket. Jól beledolgozzuk. Megszórjuk a pürét a rozmaringgal. Végül a burgonya tetejére 2 evőkanál zsemlemorzsa és 1 evőkanál reszelt...

 Állítólag létezik ilyen étel, egy magyar blogon olvastam róla. És természetesen szerettem volna több recepttel összehasonlítani az ottani információkat. Hát nem találtam. AI ugyan összeállított egy elkészítési módot, de az más, mint amit a blogon olvastam, inkább az én rakott tésztámra hasonlít. 😋 AI szerint: Egy kivajazott tálba fektessünk egy réteg főtt burgonyát vagy tésztát. Terítsük rá a hagymán lepirított, paprikával és paradicsommal (vagy pürével) összefőzött húsos ragut. Ismételjük a rétegeket, a tetejére pedig kenjünk tejfölt és szórjunk bőségesen reszelt sajtot. 180-200 fokos sütőben süssük addig, amíg a sajt aranybarna nem lesz (kb. 30 perc). Az étel különlegességét a fokhagymás-paradicsomos alap és a sajtos kéreg kontrasztja adja, ami egyszerre emlékeztet a svájci Alpok konyhájára és a magyaros rakott ételekre.

 Van egy csomó fügés receptem, de torta még nincs.  Most véletlenül rábukkantam egy görög eredetű receptre (Toulous-ról kerestem információkat 😍), aminek persze ezer változata kering már a neten.

 Érdekes étel, egy számomra új blogon találtam.  Majd egyszer kipróbálom, és átírom a receptet. Hozzávalók: beáztatott sárgaborsó bulgur (Ezt ne áztassuk be, a sárgaborsóval együtt készül el.) édeskömény gumó új lila hagyma a zöldjével római kömény zöld olajbogyó erősen füves ízű, mondhatni hardcore olívaolaj sumac sáfrány citromlé Elkészítése: Vegyünk elő egy olyan magas falú üveg, vagy kerámia tálat, ami elfér a mikróban. A boroszilikát anyagú, üvegedényeket ajánlom. Ha van, használjunk ilyet. Az üvegen keresztül könnyű szemmel tartani az étel készülését. Az üvegtálba szórtam a bulgurt, a beáztatott sárgaborsót, a vékony szeletekre szelt édesköményt, és a fejesedő lila hagyma ugyancsak vékonyra szelt fejét. A bulgurt pohárral mértem ki (fejenként egy deciliterrel számolva), majd kétszer ennyi vízzel öntöttem fel. Elkevertem benne a sót, a mozsárban kissé megtört római köményt, és a sáfrányt. Lefedtem frissen tartó fóliával, majd a mikróban a legnagyobb fokozaton felforraltam...

A szuvidálásról  korábban már írtam - nem sok jót, de a szükség rávitt, hogy megint próbálkozzak vele.  Most 2 szelet karaj (200 gramm) és 1kg tarja a tét. Mindkét húst 1,5 cm-es szeletekre vágtam, rozmaringgal és fokhagymával fűszereztem. Utólag olvastam, hogy pont ennek a két fűszernek lesz nagyon erős aromája a szuvidálástól. Majd meglátjuk! A karajt 90 perc után kivettem a fürdőből, a tarja kapott még 2 órát. A karajt négy nap után vettem elő a hűtőből. Felforrósított serpenyőben vaj és olívaolaj keverékén mindkét oldalát 2-2 percig sütöttem. Erre inkább csak azt mondanám, hogy átmelegedett, mert színe nem nagyon volt, úgyhogy az én adagom kapott még 1-1 percet. Miután a húst kivettem, a forró serpenyőbe öntöttem a szuvidálásnál keletkezett levet. A letapadt pörzsanyag feloldódott, a lé összekeveredett az ízes olajos vajjal, és ebből lett a szósz. Paszternákpürével , friss sajttal és sült rozmaringgal PS: Nem volt sok a fűszer. A karajhoz 1 pici gerezd fokhagymát és egy ki...

A főtt sonka mázzal történő bevonása és zsemlemorzsával való megszórása (panírozása) egy kiváló technika arra, hogy a húsvéti sonka ne száradjon ki a sütőben, és különleges, ropogós, karamellizált kérget kapjon.  Elkészítése :  A füstölt sonkát megfőzöm. Ehhez sokféle ízesítőt használhatok: fokhagyma, sárgarépa, póréhagyma, főzőhagyma: klasszikus aromás zöldségek. babérlevél, egész feketebors, európai köménymag, koriandermag, borókabogyó: klasszikus disznóhoz való fűszerek. rozmaring, gyömbér, fűszerpaprika, szerecsendióvirág, ánizs, barna kardamom, fahéj, szegfűbors: egzotikusnak mondható fűszerek.   Ha kihűlt, a bőrét levágom, és tojássárgája, mustàr, keményítő, méz  keverékével bekenem a sonkàt, majd bedörzsölöm zsemlemorzsàval és 200 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütöm.

Hozzávalók: 2 db alma (300 g) 1 ek konfitálózsír vagy olaj 150 ml fehérbor 1 ek mustár 3 ek ecetes torma 1 ek méz Elkészítése:  A z almákat megtisztítjuk, majd kisebb, 2-3 cm-es darabokra vágjuk, és egy kisebb lábasban elkezdjük lepirítani a konfitálózsíron. Amikor szép színt kapott, felöntjük a borral, puhára pároljuk, majd összetörjük egy villával, belekeverjük a mustárt, a tormát és a mézet, és hűtőbe tesszük. Sertés rilettel és friss pirítóssal tálaljuk. (nem saját fotó)