Csak magunknak Kft

 Osztrák oldalakat olvasgatva jutottam el ehhez a Burgenlandban népszerű kekszhez.  Kekse backen wie im Burgenland - 1:15 h - Rezept - Servus

 Olvastam róla, láttam étlapon, de kicsit tartottam ettől az ételtől. Azt gondoltam, túl édes lesz. Hát nem! A főzővízbe a szokásosnál kétszer több sót (2 teáskanál) tettem, és a tésztát már nem is sóztam. És a hozzá készített gombás szósz intenzív vargányás-fokhagymás-petrezselymes íze jól kiegészítette. Bőrén sült lazac édesbugonya-gnocchival és tejszínes vargányaszósszal Elkészítése:  Az édesburgonyát meghámoztam, kockára vágtam, és sós vízben puhára főztem. Hagytam kihűlni, és krumplinyomóval áttörtem. Annyi teljeskiőrlésű lisztet (Csókos Fanni) adtam hozzá, hogy formázható tésztát kapjak. Ekkor még eléggé ragadt a kezemhez. Tojást NEM tettem bele! Feltettem egy fazék vizet forralni. Közben a tésztából lisztezett lapon hüvelykujjnyi vastag rudakat sodortam. Amikor felforrt a víz a rátettem őket egy vágódeszkára, és egy késsel felszeleteltem, és minden darabkát rögtön bele is kotortam a fazékba.

 Ha van HHP (hortobágyi húsos palacsinta), amit a legtöbb ember pörköltmaradékból készít, akkor miért ne lehetne helyette zöldborsópaprikással megtölteni. És tessék, kipróbáltam! És hogy még teljesebb legyen az átalakítás, a palacsintát teljeskiőrlésű lisztből (most Csókos Fanni volt itthon), vízből és egy egész tojásból, meg egynek a sárgájából készítettem. És természetesen már a tésztájába is kevertem olajat.  A kisütött tészta meglepően könnyű lett. A maradékot eltettem másnapra, és frissen készítve szilvalekvárral ettük. Az állaga most is ugyanolyan volt. Azt hiszem, véglegesen áttérek erre a receptre a régi, hagyományosabb helyett.

 Ezt a receptet megint egy tévéműsor indította el.

 A család egyik része a diós, a másik része a mákos cuccokat szereti. A diósoknak ott van az aranygaluska , a mákosoknak meg itt lesz a mákos guba.  Kicsit félek tőle, mert a bolti kifli már nem a régi, és így nehéz lesz visszahozni a régi ízeket, állagokat. Keresem a megoldást.... ...  Találtam több receptet, ahol pirított kalácsot ajánlanak. Hozzá vaníliapuding 7 dl tejjel, darált mákkal és porcukorral. Esetleg teszek bele mazsolát, vagy reszelt almát. És ha ünnepi kiadást szeretnék, tortaformában készítem. Aztán találtam egy Gubakifli receptet. Szóval ha finom mákos gubát akarok készíteni, akkor előtte sütnöm kell egy adag, vagy inkább 2 adag gubakiflit. Azért 2 adagot, mert magamat ismerve, az egy adagból nem sok maradna a mákos gubához. 😌 Aztán itt az igazi recept is, egy réges-régi maradékmentő: Hozzávalók : - 6 kifli - 500 ml tej - 50 g vaj - 100 g mák - 50 g porcukor - 5 evőkanál kristálycukor - 100 g mazsola - 1 citrom - 1 rúd vanília / 2 cs. vaníliás cukor...

 Egyszer régen készítettem tojáslikőr. Nem tudom, milyen indíttatásból, mert tudtam, hogy úgyse kóstolom meg. Természetesen nem a likőrrel, hanem a tojással volt / van bajom. Aztán bekerült a hűtőbe, valahova jó hátulra, és más se kóstolta meg. Csak sokkal később. És ahelyett, hogy mérgezést okozott volna a hónapok-óta ott heverő cucc, állítólag isteni finom volt, kellemesen összeértek az ízek - ahogy szokták mondani. Ez azért jutott eszembe, mert a karácsonyi újdonságok után olvasva találtam egy tojásmentes krémlikőr receptet. Hoppá! Ez kell nekem! Hozzávalók:   200 ml habtejszín ( 30%-os) 70 ml tej ( minél zsírosabb, annál jobb) 1 evőkanál vanília aroma 20 g étcsokoládé (min. 60%-os) 30 g kristálycukor 170 g cukrozott sűrített tej 50 ml   kávé 200 ml vodka   Elkészítése:   Majd leírom, ha elkészítettem. Még az is lehet, hogy az étcsoki helyett fehércsokit használok, és pisztáciakrémet is teszek bele. A pisztáciáról valahogy nem tudok lekatt...

 Pisztáciakrémet kerestem a boltban, és akkor bukkantam rá a Spekulatius krémre.  Aranyárban mérik ezt is, pedig biztos finom. Egyébként miért ne lenne, ha egyszer a keksz is finom!  Arra gondoltam, nem engedek a csábításnak, nem veszem meg. A szemfüles gasztrobloggerek már biztosan lecsaptak a témára, megalkották a sajátjukat, és az ő útmutatásuk alapján majd én is jutok valamire. Tényleg van már néhány recept a magyar oldalakon, a németeken pedig rengeteg. Van aki vajjal készíti, van aki zsíros tejszínnel, van aki mindkettővel, sőt olyat is találtam, aki karamellkrémet (dulce de leche) tesz hozzá, vagy éppen sűrített tejet, esetleg  mogyorókrémet.  Ekkora kalóriabombát azért nem akarok készíteni. Aztán találtam egy olyat, aki lazábbra vette, és a tejszín mellett narancslevet és mézet használt. Ennél maradok. Esetleg a mézet megpróbálom valami savanykásabb lekvárral helyettesíteni. Ez utóbbi nem biztos, hogy jó ötlet. Majd meglátom.

  Eredeti neve Crema di caffe, és természetesen olasz találmány. Nem is igazi kávé, inkább már egy hideg desszert. Hozzávalók: - 60 ml eszpresszó - 2 evőkanál porcukor - 250 ml habtejszín Elkészítése: A még meleg kávéban feloldom a porcukrot, és beteszem a hűtőbe. A hűtőből kiveszem a tejszínt és felverem. Ekkor belekeverem az édes kávét. Variációk: Láttam egy olyan videót, amiben nem verték fel a tejszínt, hanem a kávéval és a tejszínnel együtt egy üvegbe töltötték, és összerázták. Abból lehet tudni, hogy készen van, hogy megváltozik a kávé hangja.

  A s pagetti all amatriciana az egyik legfőbb étele a hagyományos olasz konyhának. Az eredeti recept Közép-Olaszországól, a lazio megyei Amatrice kis városkájából származik, és szigorúan spagettivel készítik. Olyannyira komolyan veszik ezt, hogy a városhoz érve kis tábla jelzi: “ Amatrice, Citta degli Spaghetti ” vagyis magyarul „Amatrice, a spagetti városa”! Az étel eredetijében még nem volt paradicsom, csak guanciale (Ez az olaszok pácolt tokaszalonnája, erős ízű, zsíros, sütéskor a zsír nagy része elolvad, és csodás ízt ad a szósznak. Helyette nekem akár kolozsvári szalonna is megfelel.), só, bors és tészta . A paradicsom  már a 18. századi fejlesztése ennek az ősi pásztorételnek.  Idővel a recept elterjedt, és sok helyen módosult a tészta bucatini-re. (Én ezért is írtam pasta-nak.  Egyébként irigylem az olaszoktól ezt a szót. Ha magyarul tésztának mondom, abba sok minden más is belefér. Akkor meg kifőtt tészta? Ez is csak általában igaz, és nem is szép s...

Régen szerettem enni, elkészíteni már kevésbé. Amíg otthon voltam, azért mindig segítettem Anyunak. Egyedül még nem  főztem soha, és azt hiszem, nem is fogok. Ha nagyon szeretnék enni, akkor elmegyünk Líviékhez - karácsonykor náluk mindig kerül halászlé is az asztalra. 😍 Ő finomat készít, én meg csak szerencsétlenkednék vele. Rendeltem étteremben is, de minden alkalommal pórul jártam. Egyszer még nyers volt a "belefőzött" hal, másodszor meg olyan poshadt, áporodott volt, hogy meg se tudtam, kóstolni már a szagától menekültem. (nem saját fotó) Az én halászlevem egyébként csak sűrű lé, se hal, se belsőség, se tészta, se krumpli nem kell hozzá, csak finom puha kenyér. Talán a szegedi áll hozzá legközelebb.

 Ez talán az utolsó a kedvenc ételeim közül, ami még nem került fel a blogra.

Most láttam egy jó receptet a tévében. Az a lényege, hogy a rizottót párolt kelkáposztával ízesítették, és egyben sütött, felszeletelt  szűzpecsenyével és tejfölhabbal tálalták. Ez már az én alkotásom Így, ahogy én készítettem, nemcsak új formát nyert a hagyományos étel, de maradékmentőnek is kiváló -  a pár nappal korábban főzött frankfurti levesből megmaradt egy negyed kelkáposzta, a fagyasztóban meg volt egy adag egyben sütött szűzpecsenye. Elkészítése: A kelkáposzta torzsáját kivágtam, és egy kis fazék vízben feltettem főni 2 gerezd felnegyedelt fokhagymával, meg egy kis sóval. Reszelt parmezánból ropogóst készítettem. Figyelni kell rá, mert könnyen megég, és akkor keserű lesz. A terjengő illat mellet az is figyelmeztető jel, ha a széle éppen elkezd barnulni. Ekkor kell kivenni. Nálam ez  200 fokon 6 perc alatt történt meg. A sütőpapíron hagytam kihűlni, hidegen könnyebb levenni.   Ugyanekkor tettem be a sütőbe - alufóliával lefedve  - a mélyhűtőből ko...

Még nem ettem ilyen csokit, de egyre több helyen hallok róla, és mindenhol csak jókat. Most rátaláltam egy viszonylag egyszerű receptre. Hozzávalók: Étcsokoládé: 250 gramm Fehér csokoládé: 100 gramm Pisztáciakrém: nagyjából 3 evőkanál Pisztácia: nagyjából 50 g (darált vagy apróra vágott) Olívaolaj: 1 evőkanál Vaj: nagyjából 50 g Tahini : 1 evőkanál  Kadayif tészta: 50 g (helyette jó a cérnametélt is) Elkészítése: Először az étcsokoládét olvasztom fel, majd  hozzáadok 1 evőkanál olívaolajat, és simára keverem. Közben a tésztát  szétválasztom, apróra töröm,  és egy serpenyőben pici vajon  aranysárgára pirítom. Az olvasztott étcsokoládé felét egy kis sütőpapírral bélelt műanyag edénybe öntöm, majd hagyom, hogy megkössön. Ez lesz a csokoládé alapja, ami szilárd tartást ad a desszertnek. Én most apró szilikonformákat választottam, azt nem kellett semmivel kibélelni, és szilikonecsettel kentem a csokit. Ez azért is jobb, mert nem kell a nagy táblával bajlódni. Megolva...

Hozzávalók: 1 bögre (250 ml) kefir 1 bögre búzadara 2 db tojás 3 ek finomliszt ½ csomag sütőpor  1 csipet só ½ bögre kristálycukor 1 db citrom reszelt héja 2 db alma  Elkészítése:  Első lépésként a kefirt, a búzadarát, a tojásokat, a lisztet, a sütőport, a sót, a cukrot és a reszelt citromhéjat alaposan összekeverem egy tálban. Az almákat meghámozom, nagy lyukú reszelőn lereszelem, és hozzákeverem a grízes alaphoz. Fél órányit pihentetem a hűtőben a tésztát, majd egy tepsibe öntöm a masszát és betolom a 180 fokra előmelegített sütőbe kb. 30 percre. Ha sütés előtt megszórom szeletelt mandulával, még finomabb lesz.  Még melegen vaníliás cukrot hintek rá.

A karácsonyi időszak egyik legnépszerűbb desszertje Olaszországban a panettone. Ez egy gazdag, levegős, édes kalács, amelyet kandírozott gyümölcsökkel, mazsolával és olykor csokoládéval gazdagítanak. Egyszer egy hajón karácsonyoztunk, és a bőséges menü mellé kaptunk egy csomó édességet, köztük egy hatalmas pannetonét. Màsnap Genovàban, a kihajózàs utàn arról lehetett megismerni az ex-hajósokat, hogy mindenki a bőröndjére kötözve cipelte a sajàtjàt - mi is.

 Valahol azt olvastam, hogy az Olaszországban 300-féle tészta létezik. Ehhez jön még a sokféle mártás és a sokféle elkészítési mód. Ez annyit jelent, hogy évekig lehet úgy tésztát enni, hogy nem ismétlődik az étel. Ebben a bejegyzésben a tésztafajtákat gyűjtöttem össze. Korábban már több tésztás receptet írtam, külön a szószokról is. Még korábban meg arról, hogy hogyan készítem a tésztát.  Casarecce: A  casarecce  szicíliai eredetű olasz tésztaféle, mely összepöndörödött papírcsíkokra emlékeztet. A tészta rései tökéletesen felfogják a mártást, így tálalhatjuk robusztus, hagyományos és egyszerű szószokkal is. Különféle rakott ételekhez is használható, mert kisebb az esélye annak, hogy a tészta túlságosan kiszárad. A  casarecce  név jelentése ‘házi készítésű’. Fusilli: Ez egy önmagába tekeredő spirál-szerűség. Neve a  fuso , azaz a " fonni, tekerni" olasz  szóból származik, és a mozdulatra utal, amellyel egykor az olasz háziasszonyok a k...

Engem is elért a dubai csoki-őrület, a nyakamba vettem a várost, hogy beszerezzem a hozzávalókat. Biztos rossz helyen kerestem, de kadyif tésztát sehol nem találtam. A végén már az Aldiba is benéztem, és megvilágosodtam: Hát ehhez a cérnametélt is jó lehet! Megvettem. Azért biztos, ami biztos, itthon utánaolvastam, hogy a guruk szerint is helyettesíthető-e. Aztán megtaláltam a Lidl oldalán azt a bizonyos hírt (2024. nov. 25-től olcsóbban lehet megvenni minden hozzávalót), meg a videót, és abban a csoki mellett brownie-t is készítettek. Alul brownie , középen a cérnametéltes-pisztáciás-fehércsokis krém, felül barna csoki. Készíthető tortaformában is.