A tiroli grösztlim elkészítéséhez két történet is fűződik. Az egyik az étel eredetéről szól, miszerint egy alpesi vendégház szakácsa mindig túl sok ételt főzött a szállóvendégeknek. A maradékot a beosztó osztrákok nem dobták ki, másnap felfrissítve új ételt kreáltak belőle. Ez is az oka annak, hogy egyes receptek sertéshúst, mások szalonnát, megint mások pedig sonkát, vagy éppen kolbászt írnak. A másik történet pedig arról szól, hogy amikor Rómából Bolzanon, Innsbruckon, Bécsen keresztül utaztunk haza, mindent elolvastam, ami a kezembe került, többek között az OEBB étlapjàt is. Már a fedőlapon ott virított a grösztli étvágygerjesztő képe. Hát persze, hogy utánanéztem, hogyan készítik a "sógorok". (Nem mintha a kép alapján ne lehetne elég pontosan kitalálni.) Általában mindenki süt hozzá tükörtojást is. Én nem.
A krumlit héjában főzöm meg. Fontos, hogy ne szétesős fajtát válasszak és ne főzzem meg teljesen. Majd meghámozom, vékony szeletekre vágom.
Olajon/zsíron megpirítom a szalonnát/sonkát/kolbászt/maradék sült húst, hozzáadom a vékonyra vàgott vöröshagymát és nagy lángon tovább sütöm. Amikor késznek gondolom, kiveszem és ugyanabba a serpenyőbe teszek még egy kis sziradékot. Felforrósítom és ezen átpirítom a krumplikarikákat, majd visszarakom bele a húsféléket. Most már inkább csak rázogatva összemelegítem. A végén meghintem friss petrezselyemzölddel.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése