Lecsó, pontosabban lecsók

... és az ő sok-sok változata, azaz a török menemen, az izraeli shakshuka, a francia ratatouille, az olasz peperonata a szicíliai caponata, vagy a máltai kapunata, meg ott vannak még a magyarok: a szabolcsi, vagy a cigánylecsó, meg a régi, gyerekkori kedvenc a tojásos is. Szóval van miből választani! Egy biztos, nekem mindegyik ízlik, mert van benne PAPRIKA! Mondjuk az igazi shakshukát még nem kóstoltam, mert a tükörtojás-szerűséget nem szeretem, de nélküle azzal sincs bajom. 😀 Sőt, ha valakinek arra támad gusztusa, szívesen el is készítem!

Jöjjenek akkor szép sorban! Persze mind az én átiratomban. Azért keresek hozzá a neten egy hagyományos receptet is - csak az összehasonlítás kedvéért.

1. Hagyományos

Ehhez mindig sárga húsú (úgynevezett "tv" vagyis tölteni való) paprikát használok. Szerintem 1 rész hagymához (1 nagy hagyma), 2 rész paradicsom (fél kg) és 4 rész paprika (1 kg) kell. Persze ez nem szentírás, az arányokon azért én is szoktam változtatni. A hagymát apró kockára vágva olajon elkezdem dinsztelni. (Szívem szerint zsírt használnék, de az nálunk tiltólistás.) Közben felvágom a paprikát. Felét a hagymához adom, és erős tűzön, gyakran kevergetve sütöm. A közben felvágott paradicsomot - én a héját rajta hagyom - is hozzáadom. Megsózom, és fedőt teszek rá, néha átkeverem. 10-15 percig főzöm így. Belekeverem a paprika másik felét, 2 marék bulgurt, és még kb. 10 percig fedő nélkül főzöm. Utolsó előtti lépésként hozzáadom a karikára vágott virslit, amivel még 3-4 percig főzöm. A végén megszórom pirospaprikával (1 kg paprikához 1 teáskanálnyit teszek). Ha olyan kedvem van, akkor fele-fele arányban édesnemes és füstölt paprikát használok.

Miután elzártam a lábas alatt a tüzet, még 5 percig fedővel letakarva pihentetem (ez a bulgur miatt kell).

Ha netán kolbászt is teszek bele, akkor csak édesnemes paprikát használok.