Kukoricakása

Gyerekkoromban néha-néha ez is került az asztalunkra, de nálunk nem kolbásszal (az mindig gyorsan elfogyott), hanem paprikás zsírral megöntözve.

Egyébként ha már kása, akkor jobban szerettem a krumpliból, illetve a babból készülteket.

De ezeket is legjobban szerettem Kató barátnőm dédmamájánál enni. Időnként megjelentünk nála, és mikor megéheztünk, megkínált bennünket valamelyik kásájával - jó bőven mérve a kolbászkarikákat is. 

Persze azt nem figyeltük meg, hogyan készíti, de Gugli barátom ebben mindig szívesen segít.