Hát ez meg mi fán terem? Egyiken sem. Rizsnek néz ki (mondjuk az enyém inkább kuszkusznak 😍), de karfiol, és én úgy készítem el, mint a káposztás tésztához a káposztát.
A karfiol egyébként egy nagyon hálás zöldség. Magas C-vitamin tartalmát (60 mg/100 g) mélyhűtött állapotában is megőrzi. Ásványi sókban is gazdag.(írta a wikipedia) Sokoldalúan felhasználható. Ezt a többi karfiolos receptem is jól bizonyítja.
Hozzávalók:
- karfiol
- só
- olaj
Elkészítése:
A karfiolt apró darabokra szedem, és aprítógépben még apróbbra aprítom (Na, ez jó mondat lett! 😉), majd só hozzáadásával legalább 1 órát állni hagyom.
Ez alatt az idő alatt a karfiol levet enged, amit alaposan kinyomkodok belőle. Kézzel elég fáradságos, de jobb módszert még nem találtam. Egy jó nagy lábasban - ami ráadásul tapadásmentes - kevés olajat forrósítok és beleöntöm a karfiolt. Folyamatosan kevergetve magas hőmérsékleten addig sütöm, míg a pirulás első jeleit látom. Ha fehéren akarom hagyni, akkor itt lekapcsolom a gázt. Ha aranyszínűre, akkor még egy kicsit tovább pirítom. Azzal számolni kell, hogy a tűz elzárása után még egy kicsit tovább sül.
A végén keverhetek bele friss petrezselyemzöldet, kevés sáfrányt, vagy apróra vágott kápiapaprikát ....
Húsokhoz, halakhoz köretként szoktam készíteni, de csak ritkán, mert elég macerás.

Megjegyzések
Megjegyzés küldése