nézni. Enni is szeretném, de eddig még soha nem sikerült zökkenőmentesen. Néha szétcsúszik az egész, és egy trutyi lesz belőle. Ha vágni próbálom, lepattan róla egy darabka, és leesik a földre... Hogy ezt megelőzzem, lapjaira szedem, és bizony a kezemből harapom. Hát egyik sem valami kulturált megoldás.😄
Azt nem tudom, hogy sütni is szeretem-e, mert még nem próbáltam. Az biztos, hogy az eredetit nem nagyon fogom lemásolni, de egy egyszerűsített változattal talán megpróbálkozom. Egyébként is egy jó összefoglalóban azt olvastam, hogy:
"Házilag csak nagy gyakorlattal rendelkezőknek érdemes próbálkozni vele, de speciális üzletekben készen is kapható. Végső soron pedig egyszerűbb megoldással is helyettesíthető: ha a készen vásárolt leveles tésztát vékonyra nyújtjuk, és vékonyan megkenjük puha vajjal, majd a hűtőszekrényben dermesztjük, nagyon hasonló lesz a végeredmény. Ha ezzel próbálkozik valaki, érdemes eleve akkor lapokra vágva dermesztenie a vajas tésztát, amekkora méretben majd sütni fogja. Itt azonban még nem ér véget az igazi mille-feuille tésztájának titkaiba vezető út! Ezeket a tésztalapokat ugyanis leheletvékony karamellréteg is borítja jó esetben, ami nem utólag, bevonatként kerül rá, hanem sütés közben alakul ki. Méghozzá úgy, hogy az inverz leveles vagy vajjal dermesztett tésztát vékony porcukorréteggel meghintve tesszük a sütőbe. Amíg a lapok sülnek, a cukor szépen karamellizálódik. Profik is azt ajánlják, hogy a sütési idő felénél, ami 180 fokra előmelegített légkeveréses sütő esetén nagyjából a 8. és 10. perc között esedékes, célszerű nehezékkel gondoskodni arról, hogy ne emelkedjen meg a tészta túlságosan, ehhez egy tepsi is tökéletesen alkalmas eszköz. Így kell aztán ropogósra sütni a lapokat."
Ami a neten van, az egy kész mille-feuille-parádé. Rengeteg forma, rengeteg krém, rengeteg ötlet. Nagyon tetszik.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése