Az én korosztályomnak, a tapasztalt sütő-főzőknek sem árt néha feleleveníteni az ismereteket a különböző alapanyagokról. Még az is előfordulhat, hogy valami újat tanulunk.😋
Erről a tojásról az olvasható le, hogy „Alternatív — mélyalmos, istállós — tartásban termelt, Vas megye 2. állat-egészségügyi kerületében lévő tojótyúk állományából származik, az állattartó telep 2. sorszámot viseli a kerületben és annak 8. istállójából származik a tojás”.
Nálam most a tojás került elő.
Az első feladat magának a tojásnak a beszerzése.
Néha kapok Lívitől és Kálmántól házitojást. Mindig friss, gyönyörű sárga, nyugodtan beletehetem bármibe.
De a nagyáruházak polcainál elég sokat tébláboltam már tanácstalanul. Mi alapján válasszak, mi a fontosabb? A méret? A frissesség? Az ár? A héja színe? A tyúk tartása?
- A tojásokat „A ”és „B” minőségi osztályokba sorolják, a kereskedelemben azonban csak „A” minőségű termékekkel találkozhatunk.
A tojás minőségére a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (pl. füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve amennyiben a takarmány E-vitamin tartalma vagy az Omega-3 zsírsav-tartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak mennyisége.
A tojás héjának a színe egyáltalán nem befolyásolja a minőséget. A szín kialakulása attól függ, hogy a héj mennyi pigmentet tartalmaz. Ez pedig fajtafüggő. Itt találtam egy értelmes leírást róla.
- A minőség megőrzési ideje a tojásrakástól számítva legfeljebb 28 nap lehet. Az extrafriss jelzés azt mutatja, hogy a tojásrakás után még nem telt el 9 nap.
- Tömegük és méretük alapján lehetnek:
XL- nagyon nagy: legalább 73 gramm
L- nagy: 63 és 73 gramm közötti
M- közepes: 53 és 63 gramm közötti
S – kicsi: 53 grammnál kevesebb
- Az élelmiszerek nyomon követésének biztosítása érdekében az „A” minőségű tojások héján fel kell
tüntetni a termelői kódot, valamint a nyilvántartási számot.
A nyilvántartási szám hét részből áll, s
segítségével többek között azt is megtudhatjuk, hogy mely telep, mely istállójából származik a tojás, s ott
milyen tartási módot alkalmaznak.
Az egyes kódrészek jelentése a következő:
- Első rész: az állattartási technológia kódja
•1- szabadtartás - Szabadtartásban az állatok szabad területen nevelkednek, kapnak napfényt, friss levegőt. Az éjszakát kis ólakban töltik és itt raknak tojást is. A hazai tojástermelés 1%-a származik szabadtartásból.
•2 - alternatív tartás - Az alternatív tartás istállós vagy mélyalmos tartást jelent, az állatok fedett területen, mesterséges fénynél nevelkednek. A hazai tojóállomány 15%-át teszi ki.
•3 - ketreces tartási rendszer - ketreces tartás az egyik legelterjedtebb tartásmód, a tojástermelés 84%-át teszi ki. A tyúkok ketrecben, napfény nélkül nevelkednek.
•0 - ökológiai tartás - (bio) tartásból származó, szabad tartású és bio takarmánnyal etetett tyúkok tojásait jelöli
- Második rész: az ország ISO kódja, amelyből a vásárló megtudhatja, hogy a tojás honnan
származik, a HU jelenti a hazai termelésből származó tojást.
- Harmadik rész: a megye vagy főváros kódja, 01- 20 közötti szám
- Negyedik rész: az állat-egészségügyi kerület sorszáma – csupán egy karakter
- Ötödik rész: a tojótyúk jelölés: „T”
- Hatodik rész: az állattartó telep kétjegyű sorszáma a kerületben
- Hetedik rész: a „per”- jel után az istálló száma
Kiegészítő információk:
A Tojásszövetség által 2019-ben végzett kutatásból az derült ki, hogy az EU-konform ketreces tartástechnológiának a legkisebb az ökológiai lábnyoma, vagyis ez a rendszer a legfenntarthatóbb, ez terheli legkevésbé a környezetet.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése